Egy szép vasárnapi napon, nagyszüleim azon vitatkoznak, hogy milyen ruhát viseljek. Nem árt tudni, hogy egy hosszú, melegítő nadrágban és két topban virítok. (Igen, két topban, először is egy rövid, feketében, amire rávettem egy hosszabb zöldet.) Nagypapámmal éppen füvet szántani készülünk a folyóparton, jobban mondva már szántjuk is, amikor a Nagymamám előáll, hogy öltözzek fel rendesebben, vegyek fel valami olyan pólót, ami jobban takarja a vállam, mivel tegnap egy kicsit megkapott a nap, amitől kezdek- nagy túlzással- hasonlítani a saját horoszkópomra. A rákra.
Papa és Mama összekapnak, Papa szerint nem árt meg "5 perc" Nap, az amúgy is hófehér bőrömhőz, Mama viszont kiáll amellett, hogy ha nem kapok fel gyorsan egy rendesen fedő pólót, akkor csúnya vége lesz az "5 perc" Napnak.
Én szót fogadok, fölveszem a pólót, de itt még nincs vége.
Nagyszüleim rendesen piszkálódni kezdenek egymással, és elhangzanak olyan mondatok, mint: "Olyan vagy, mint anyád volt!", vagy "Agyilag béna vagy!", meg "Tiszta nővéred vagy!", ja és "Áspiskígyó vagy, az, ami megölte Kleopátrát!" (habár, újabb kutatások szerint nem ez végzett a gyönyörű egyiptomi uralkodónővel, mivel azt állítják, áspiskígyó nem is él Egyiptomban...). Szóval, szépen, kultúráltan beszélgetnek egymással, a mindketten már a "hatodik ixen" is túllévő nagyszüleim.
De, ez azért nem olyan vészes, mivel félóra elteltével, már nyoma sincs semmi összekapásnak, nyugodtan ülnek egymás mellett, beszélgetnek, és nézik Talma motorversengését, jobban mondva nézik-nézik, de Papa felszólal, hogy "Hajrá Szalma!", és akkor Mama rákezd, hogy milyen süket a Papa, mert nem is "szalma" a motorversenyző neve... Hát így élünk békésen! :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése